BACKGROUND: To the present day, the prevalence and incidence of cervical cancer remains very significant. For disadvantaged groups such as the Roma, screening for the disease should be given increased attention, as members of this minority have lower access to health care and lower average health literacy.
OBJECTIVE: The aim of our study was to assess the prevalence of cytological screening for cervical cancer among Hungarian-speaking Roma and non-Roma populations in Hungary, Romania and Slovakia, in relation to the possible influencing factors. We also investigated respondents\' perceptions of the importance of cervical cancer screening and HPV vaccination. In this paper, we focus on presenting the data from Hungary in relation to the results from the other two countries. The study sample size was 1366.
METHODS: Data were presented as mean ± SD and proportion. To compare Roma and non-Roma samples, the independent samples t-test was used. Cross tabulation with Pearson\'s chi-square test with calculating phi/Cramér\'s V effect size (p<0.05) was used to reveal association between ethnicity and studied variables.
RESULTS: In Hungary, a higher proportion of Roma women (p = 0.004) did not attend cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma women, a difference confirmed in the other two countries. Non-Roma women attached greater importance to attendance at cervical cancer screening (p = 0.022). The Roma population aged 18-65 years had lower rates of annual cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma in all age groups, while the annual screening rate decreased with age, regardless of ethnicity.
CONCLUSIONS: Further health promotion to prevent cervical cancer in the Roma and non-Roma population would be necessary, regardless of national borders, specifically to address risk factors in all age groups, with a focus on young people, who are less aware of the risk, and older age groups, who mostly believe that the disease does not affect them due to their age. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416-1425.
Bevezetés: A méhnyakrák prevalenciája és incidenciája mind a mai napig igen jelentős mértékű. Az olyan hátrányos helyzetű csoportok esetében, mint a romák, a betegség szűrésére fokozott figyelmet kell fordítani, ennek a kisebbségnek a tagjai ugyanis nehezebben veszik igénybe az egészségügyi ellátást, és az átlagos egészségműveltségük is alacsonyabb. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük magyar ajkú, magyarországi, romániai és szlovákiai roma és nem roma lakosság nőgyógyászati szűrővizsgálaton való részvételi gyakoriságát, összefüggésben az ezt befolyásoló lehetséges tényezőkkel. Emellett vizsgáltuk, hogy a válaszadók hogyan vélekedtek a méhnyakrákszűrés, valamint a HPV elleni védőoltás fontosságáról. Jelen közleményben a magyarországi adatok bemutatására helyeztük a hangsúlyt, összefüggésben a másik két ország eredményeivel. A vizsgálati minta elemszáma 1366 fő volt. Módszer: Az adatokat gyakorisági eloszlással, átlag ± SD számítással, arányszámokkal vizsgáltuk, a roma és nem roma minták összehasonlításához független mintás t-próbát, az etnikai hovatartozás és a vizsgált változók közötti összefüggés feltárására kereszttábla-elemzést, Pearson-féle khi-négyzet-statisztikát, phi/Cramér-féle V-hatásnagyságot használtunk (p<0,05). Eredmények: Magyarországon az etnikai hovatartozás és a méhnyakrák citológiai szűrővizsgálatokon való részvétel szignifikáns összefüggést mutatott (p = 0,004), a roma nők a nem romákhoz képest nagyobb arányban nem vettek részt szűrővizsgálaton, a különbség igazolódott a másik két országban is. A nem roma nők nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a méhnyakrákszűrésen való részvételnek (p = 0,022). A 18–65 év közötti roma lakosság az évenkénti szűrővizsgálat tekintetében minden korcsoportban kisebb arányban vett részt szűrővizsgálaton a nem romákhoz képest, miközben az etnikai hovatartozástól függetlenül az életkor előrehaladtával csökkent az évenkénti szűrési gyakoriság. Következtetés: A roma és a nem roma lakosság körében a méhnyakrák megelőzése érdekében – országhatároktól függetlenül – elkerülhetetlen az egészségfejlesztés, ezen belül is kifejezetten a rizikófaktorok ismertetése minden korosztályban, de kiemelve a fiatalokat, akik kevésbé érzékelik a kockázatot, és az idős korosztályt, amelynek tagjai többnyire úgy gondolják, hogy a betegség az életkorukból adódóan már nem érinti őket. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416–1425.

BACKGROUND: Inflammatory bowel diseases, including Crohn\'s disease, have a significant impact on patients\' lifestyle, requiring lifelong attention to health behavior.
OBJECTIVE: The aim of our study was to investigate health-related goals, emotions related to health goals, the use of infocommunication tools and their associations.
METHODS: 79 patients with Crohn\'s disease (59.5% female, mean age 40.7 years, SD = 11.89) participated in the study. They answered demographic and health behaviour questions and completed the Personal Health Plans Questionnaire, which assessed their personal health goals, positive and negative emotions about health goal(s), support for personal health goals from their physician, negative and positive effects (barriers/support) of achieving health goals, and digital technology and internet use.
RESULTS: 70% of patients had at least 1 health goal. The health goals were classified into four categories: physical activity (43.6%), stress management (25.4%), nutrition (18%) and smoking cessation (7%). 71% of participants experienced at least average levels of positive emotions related to the health goal, but about 50% also experienced negative emotions. 51% of those with a health goal regularly use the internet and apps on smartphones. Infocommunication device use showed a medium-strength correlation with perceived health goal-related barrier/support (ρ = 0.55, p<0.01), support from the person\'s doctor (ρ = 0.45, p<0.05) and physical activity (ρ = 0.40, p<0.01).
CONCLUSIONS: More than two-thirds of patients had a health goal; most of the goals were related to health behaviours that are also relevant to Crohn\'s disease, but few had healthy eating and smoking cessation as health goals. Half of those with a health goal regularly use the internet and apps on smartphones. Among health behaviours, physical activity was associated with infocommunication device use.
CONCLUSIONS: It is recommended to investigate patients\' health goals and infocommunication device use in the care of patients with Crohn\'s disease. This would allow the development of specific interventions to improve their health behaviour, which could increase the quality of life and disease prognosis. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1102-1110.
Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek, köztük a Crohn-betegség, jelentősen befolyásolják az érintettek életvitelét, egész életre szóló odafigyelést igényelve az egészség-magatartás vonatkozásában. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Crohn-betegek egészséggel kapcsolatos céljainak, az azzal kapcsolatos érzelmeknek, az infokommunikációs eszközök használatának és e jellemzők együttjárásának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 79 Crohn-beteg vett részt (59,5% nő, átlagéletkor: 40,7 év, SD = 11,89). A személyek demográfiai, valamint egészség-magatartással kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és a Személyes Egészségtervek Kérdőívet töltötték ki, melyben személyes egészségcéljaikat, egy aktuálisan fontos egészségcéllal kapcsolatos pozitív és negatív érzelmeiket, a kezelőorvossal való kapcsolatból származó, a személyes egészségcélhoz fűződő társas támogatás fokát, az egészségcélok megvalósításának negatív és pozitív hatásait (akadályoztatás/támogatás), valamint a digitálistechnológia- és internethasználatot vizsgáltuk. Eredmények: A betegek 70%-a fogalmazott meg legalább egy egészségcélt. Az egészségcélok négy kategóriába voltak besorolhatók: fizikai aktivitás (43,6%), stresszkezelés (25,4%), táplálkozás (18%) és dohányzásról való leszokás (7%). Az egészségcéllal kapcsolatban a résztvevők 71%-a legalább átlagos mértékben él át pozitív érzelmeket, körülbelül az 50%-uk azonban negatív érzéseket is megél. Az egészségcéllal rendelkezők 51%-a használja rendszeresen az internetet és az okostelefonokon működő applikációkat. Az infokommunikációs eszközök használata az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitással (ρ = 0,40, p<0,01) és a táplálkozással (ρ = 0,36, p<0,005) mutatott pozitív együttjárást. Megbeszélés: A betegek több mint kétharmada fogalmazott meg egészségcélt; a célok többsége a Crohn-betegség szempontjából is fontos egészség-magatartási tényezőkkel függött össze, ám a dohányzásról való leszokást kevesen (a 30 dohányzó személyből mindössze 4-en) tűzték ki egészségcélul. Az egészségcéllal rendelkezők fele használ rendszeresen infokommunikációs eszközöket. Az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitás és a táplálkozás mutatott szignifikáns együttjárást az infokommunikációs eszközök használatával. Következtetés: A Crohn-betegek gondozása során javasolt a betegek egészségcéljainak és infokommunikációseszköz-használatának vizsgálata. Ezáltal speciális intervenciókat lehetne kidolgozni egészség-magatartásuk javítására, ezáltal javulhat az életminőség és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1102–1110.

BACKGROUND: Psychological and lifestyle factors affect the development and outcome of heart disease considerably.
OBJECTIVE: The aims of the authors were to examine health control, level of anxiety and depression and to analyse their relationship with health behaviour in patients with ischemic heart disease.
METHODS: The present cross-sectional study involved 116 patients who took part in residential cardiac rehabilitation (56.9% men, mean age: 57.65±8.22 years).
RESULTS: 30.9% of the patients reported elevated anxiety and 21.9% increased depressive symptomatology. Social-external control belief was the strongest among respondents. Further, anxiety and depression were negatively associated with healthy diet and the frequency of exercise. Patients with stronger social-external control beliefs were more likely to seek medical attention if they suspected a disease.
CONCLUSIONS: It is important to assess psychological risk factors linked to cardiovascular diseases in cardiac rehabilitation departments and to initiate psychological interventions if indicated.