Abstract：
BACKGROUND: To the present day, the prevalence and incidence of cervical cancer remains very significant. For disadvantaged groups such as the Roma, screening for the disease should be given increased attention, as members of this minority have lower access to health care and lower average health literacy.
OBJECTIVE: The aim of our study was to assess the prevalence of cytological screening for cervical cancer among Hungarian-speaking Roma and non-Roma populations in Hungary, Romania and Slovakia, in relation to the possible influencing factors. We also investigated respondents\' perceptions of the importance of cervical cancer screening and HPV vaccination. In this paper, we focus on presenting the data from Hungary in relation to the results from the other two countries. The study sample size was 1366.
METHODS: Data were presented as mean ± SD and proportion. To compare Roma and non-Roma samples, the independent samples t-test was used. Cross tabulation with Pearson\'s chi-square test with calculating phi/Cramér\'s V effect size (p<0.05) was used to reveal association between ethnicity and studied variables.
RESULTS: In Hungary, a higher proportion of Roma women (p = 0.004) did not attend cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma women, a difference confirmed in the other two countries. Non-Roma women attached greater importance to attendance at cervical cancer screening (p = 0.022). The Roma population aged 18-65 years had lower rates of annual cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma in all age groups, while the annual screening rate decreased with age, regardless of ethnicity.
CONCLUSIONS: Further health promotion to prevent cervical cancer in the Roma and non-Roma population would be necessary, regardless of national borders, specifically to address risk factors in all age groups, with a focus on young people, who are less aware of the risk, and older age groups, who mostly believe that the disease does not affect them due to their age. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416-1425.
Bevezetés: A méhnyakrák prevalenciája és incidenciája mind a mai napig igen jelentős mértékű. Az olyan hátrányos helyzetű csoportok esetében, mint a romák, a betegség szűrésére fokozott figyelmet kell fordítani, ennek a kisebbségnek a tagjai ugyanis nehezebben veszik igénybe az egészségügyi ellátást, és az átlagos egészségműveltségük is alacsonyabb. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük magyar ajkú, magyarországi, romániai és szlovákiai roma és nem roma lakosság nőgyógyászati szűrővizsgálaton való részvételi gyakoriságát, összefüggésben az ezt befolyásoló lehetséges tényezőkkel. Emellett vizsgáltuk, hogy a válaszadók hogyan vélekedtek a méhnyakrákszűrés, valamint a HPV elleni védőoltás fontosságáról. Jelen közleményben a magyarországi adatok bemutatására helyeztük a hangsúlyt, összefüggésben a másik két ország eredményeivel. A vizsgálati minta elemszáma 1366 fő volt. Módszer: Az adatokat gyakorisági eloszlással, átlag ± SD számítással, arányszámokkal vizsgáltuk, a roma és nem roma minták összehasonlításához független mintás t-próbát, az etnikai hovatartozás és a vizsgált változók közötti összefüggés feltárására kereszttábla-elemzést, Pearson-féle khi-négyzet-statisztikát, phi/Cramér-féle V-hatásnagyságot használtunk (p<0,05). Eredmények: Magyarországon az etnikai hovatartozás és a méhnyakrák citológiai szűrővizsgálatokon való részvétel szignifikáns összefüggést mutatott (p = 0,004), a roma nők a nem romákhoz képest nagyobb arányban nem vettek részt szűrővizsgálaton, a különbség igazolódott a másik két országban is. A nem roma nők nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a méhnyakrákszűrésen való részvételnek (p = 0,022). A 18–65 év közötti roma lakosság az évenkénti szűrővizsgálat tekintetében minden korcsoportban kisebb arányban vett részt szűrővizsgálaton a nem romákhoz képest, miközben az etnikai hovatartozástól függetlenül az életkor előrehaladtával csökkent az évenkénti szűrési gyakoriság. Következtetés: A roma és a nem roma lakosság körében a méhnyakrák megelőzése érdekében – országhatároktól függetlenül – elkerülhetetlen az egészségfejlesztés, ezen belül is kifejezetten a rizikófaktorok ismertetése minden korosztályban, de kiemelve a fiatalokat, akik kevésbé érzékelik a kockázatot, és az idős korosztályt, amelynek tagjai többnyire úgy gondolják, hogy a betegség az életkorukból adódóan már nem érinti őket. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416–1425.
OBJECTIVE: The aim of our study was to assess the prevalence of cytological screening for cervical cancer among Hungarian-speaking Roma and non-Roma populations in Hungary, Romania and Slovakia, in relation to the possible influencing factors. We also investigated respondents\' perceptions of the importance of cervical cancer screening and HPV vaccination. In this paper, we focus on presenting the data from Hungary in relation to the results from the other two countries. The study sample size was 1366.
METHODS: Data were presented as mean ± SD and proportion. To compare Roma and non-Roma samples, the independent samples t-test was used. Cross tabulation with Pearson\'s chi-square test with calculating phi/Cramér\'s V effect size (p<0.05) was used to reveal association between ethnicity and studied variables.
RESULTS: In Hungary, a higher proportion of Roma women (p = 0.004) did not attend cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma women, a difference confirmed in the other two countries. Non-Roma women attached greater importance to attendance at cervical cancer screening (p = 0.022). The Roma population aged 18-65 years had lower rates of annual cytological screening for cervical cancer compared to non-Roma in all age groups, while the annual screening rate decreased with age, regardless of ethnicity.
CONCLUSIONS: Further health promotion to prevent cervical cancer in the Roma and non-Roma population would be necessary, regardless of national borders, specifically to address risk factors in all age groups, with a focus on young people, who are less aware of the risk, and older age groups, who mostly believe that the disease does not affect them due to their age. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416-1425.
Bevezetés: A méhnyakrák prevalenciája és incidenciája mind a mai napig igen jelentős mértékű. Az olyan hátrányos helyzetű csoportok esetében, mint a romák, a betegség szűrésére fokozott figyelmet kell fordítani, ennek a kisebbségnek a tagjai ugyanis nehezebben veszik igénybe az egészségügyi ellátást, és az átlagos egészségműveltségük is alacsonyabb. Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy felmérjük magyar ajkú, magyarországi, romániai és szlovákiai roma és nem roma lakosság nőgyógyászati szűrővizsgálaton való részvételi gyakoriságát, összefüggésben az ezt befolyásoló lehetséges tényezőkkel. Emellett vizsgáltuk, hogy a válaszadók hogyan vélekedtek a méhnyakrákszűrés, valamint a HPV elleni védőoltás fontosságáról. Jelen közleményben a magyarországi adatok bemutatására helyeztük a hangsúlyt, összefüggésben a másik két ország eredményeivel. A vizsgálati minta elemszáma 1366 fő volt. Módszer: Az adatokat gyakorisági eloszlással, átlag ± SD számítással, arányszámokkal vizsgáltuk, a roma és nem roma minták összehasonlításához független mintás t-próbát, az etnikai hovatartozás és a vizsgált változók közötti összefüggés feltárására kereszttábla-elemzést, Pearson-féle khi-négyzet-statisztikát, phi/Cramér-féle V-hatásnagyságot használtunk (p<0,05). Eredmények: Magyarországon az etnikai hovatartozás és a méhnyakrák citológiai szűrővizsgálatokon való részvétel szignifikáns összefüggést mutatott (p = 0,004), a roma nők a nem romákhoz képest nagyobb arányban nem vettek részt szűrővizsgálaton, a különbség igazolódott a másik két országban is. A nem roma nők nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a méhnyakrákszűrésen való részvételnek (p = 0,022). A 18–65 év közötti roma lakosság az évenkénti szűrővizsgálat tekintetében minden korcsoportban kisebb arányban vett részt szűrővizsgálaton a nem romákhoz képest, miközben az etnikai hovatartozástól függetlenül az életkor előrehaladtával csökkent az évenkénti szűrési gyakoriság. Következtetés: A roma és a nem roma lakosság körében a méhnyakrák megelőzése érdekében – országhatároktól függetlenül – elkerülhetetlen az egészségfejlesztés, ezen belül is kifejezetten a rizikófaktorok ismertetése minden korosztályban, de kiemelve a fiatalokat, akik kevésbé érzékelik a kockázatot, és az idős korosztályt, amelynek tagjai többnyire úgy gondolják, hogy a betegség az életkorukból adódóan már nem érinti őket. Orv Hetil. 2023; 164(36): 1416–1425.
摘要：
暂无翻译
