{Reference Type}: Journal Article
{Title}: [Otosclerosis].
{Author}: Liktor B;Hirschberg A;Karosi T;Liktor B;
{Journal}: Orv Hetil
{Volume}: 165
{Issue}: 32
{Year}: 2024 Aug 11
{Factor}: 0.707
{DOI}: 10.1556/650.2024.33110
{Abstract}: Az otosclerosis egy máig tisztázatlan eredetű csontanyagcsere-betegség, amely csakis humán temporalis csontban alakít ki apró csontátépüléssel járó gócokat. Ezek az elváltozások a leggyakrabban az ovális ablakfülke elülső részén és a stapestalpban alakulnak ki, és mechanikailag fixálják a hallócsontláncolatot, következményes vezetéses halláscsökkenést okozva ezzel. Az otosclerosis kezelésével kapcsolatban természetes igény, hogy különféle gyógyszeres terápiás lehetőségekkel próbáljuk visszafordítani a betegséget, ez idáig azonban csupán a csontátépülést sikerült lelassítani. A nátrium-fluorid- és a biszfoszfonátkezelés igen ígéretesnek mutatkozott, súlyos mellékhatásaik miatt azonban alkalmazásuk csak kivételes esetekben jöhet szóba. A célzott (biológiai) terápiákhoz nagy reményt fűznek, ezeket azonban Magyarországon még nem engedélyezték. Az otosclerosis terápiájának „gold standard” eljárása a sebészi megoldás, mely nem a betegséget gyógyítja meg, pusztán a halláscsökkenés vezetéses komponensét küszöböli ki. A régebbi műtéti technikát, a stapedectomiát egyre inkább felváltja a technikailag egyszerűbb stapedotomia, ám mindmáig szinte ekvivalens eljárásnak tekinti őket a szakirodalom. A szokványos mikroszkópos stapessebészet mellett külön bemutatjuk a legmodernebb endoszkópos stapedotomiát is. Orv Hetil. 2024; 165(32): 1237–1241.