%0 Journal Article
%T [The importance of potassium ion disturbances in emergency care].
%A Máté-Póhr K
%A Betlehem J
%A Bánfai B
%A Horváth B
%A Bődi ND
%A Sánta E
%J Orv Hetil
%V 165
%N 5
%D 2024 02 4
%M 38310600
%F 0.707
%R 10.1556/650.2024.32968
%X Bevezetés: A káliumzavarok előfordulása a sürgősségi osztályokon számottevő, ami jelentős morbiditással és mortalitással jár. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa a dyskalaemiák prevalenciáját hazai sürgősségi betegellátó osztályon, a kialakulás és a kezelés körülményeit, befolyásoló tényezőit. Módszer: Keresztmetszeti, retrospektív vizsgálatot végeztünk, anonim módon. A minta, nem véletlenszerű mintavételi módszert követően, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2021. szeptember és december között jelentkező, hypo- (n1 = 130) vagy hyperkalaemiával (n2 = 70) diagnosztizált páciensekből állt (n = 200). A kapott adatokat leíró és matematikai statisztikai számításokkal (khi2-próba, kétmintás t-próba, ANOVA és korrelációanalízis) értékeltük ki, SPSS 22.0 szoftver segítségével (p<0,05). Eredmények: A hypokalaemia hajlamosító tényezői közé tartozott a női nem (p<0,001) és a magasvérnyomás-betegség (p = 0,04). A középsúlyos hypokalaemiás páciensek 60%-a diagnosztizált hypertoniás volt (p = 0,003). A hyperkalaemiás állapotokhoz az emelkedettebb vércukorértékek (p<0,001), a diabetes mellitus (p<0,001) és a krónikus vesebetegség volt köthető (p<0,001). Minél súlyosabb volt a káliumeltérés mértéke, annál nagyobb valószínűséggel voltak jelen kórjelző diagnosztikus EKG-eltérések, melyek hyperkalaemia esetén 48,6%-ban fordultak elő (p<0,001). A prezentációs panaszok tekintetében a fulladással jelentkezők esetében volt a legmagasabb a szérumkáliumszint (p<0,001). Az életmentő beavatkozásra szoruló betegek többsége súlyos hypokalaemiával bírt (p<0,001). A hyperkalaemia, illetve a hypokalaemia gyakran járt kórházi felvétellel, míg ritkábban halálozással. Következtetés: Mindenképpen hasznos lenne a dyskalaemiás állapotok kezelésére egységes irányelvek kidolgozása, amelyek nagymértékben növelhetik a betegbiztonságot, és megkönnyíthetik a klinikus döntési helyzetét kritikus szituációkban. Orv Hetil. 2024; 165(5): 183–191.